Színimádatomat nem csak divatcikkekkel szeretem kiélni, hanem új könyvekkel is. Ajánlom ezért a „Mi a szín” és a „Mi a színtípusod” c. könyveket is olvasásra, ill. a színek társításához a „Színharmónia” c. könyvemet.
Ahol minden bizonnyal kevésbé keresnénk a rózsaszínt, az a hadsereg. Az ún. Mountbatten pink a Második Világháború szülötte. A nevét Lord Mountbattanről kapta, aki ezt a hamvas rózsaszínt álcázó színként használta a brit hadseregnél. Persze véletlenül jött rá, hogy mennyire hatásos ez az árnyalat: amikor 1940-ben az Union Caste Line-t, azaz polgári hajót átvette a hadsereg, a rózsaszínű hajótestnek köszönhetően a kikötőbe kíséréskor “eltűnt” a szem elől, míg a konvojbeli hadihajók igen jól látszottak. Elsősorban ködben vagy porban funkcionál kiválóan a szín, nem véletlen, hogy azóta a sivatagi hadműveletekben használt dzsippeket is ilyen színre festik. Fájintos lelkűeknek elárulom, hogy a szín a középszürke és a velencei vörös keveréke. A velencei vörös hematit (egy vasérc), amit korábban már használt a hadsereg, méghozzá az égővörös katonai zubbony festésére. (Amíg át nem vette helyét a khaki.)
Természetesen a tudósok is megvizsgálták a színt, hiszen igencsak hitetlenkedtek, amikor az anekdotát meghallották. Véleményük: bizony, a szürkékkel összevetve is hatásos a szín! Nem nevezhető túl maszkulin színnek, de a hadsereg sorra festette át a cirkálókat! Az ég és a víz különböző kék árnyalata miatt finomítottak az ötleten, és a hajótestet alulról másként festették be, mint az oldalát: a fenék kicsit sötétített árnyalatot kapott. 1942-től már a repülők, dzsippek és tengeralattjárók is szép szürkésrózsaszínben pompáztak. (Az USA is figyelemmel kísérte a britek színkísérleteit, de csak a USS Winslow-t kenték át.)
A rózsaszín trükköt kikémkedték, így a németekhez is eljutott, és amikor 1944-ben az angol partoknál egy tengeralattjárójukat elsüllyesztettek, a legénység igen morcos volt, hiszen, mint mondták, azt hitték, láthatatlanok.
A Mountbattan pink egyetlen hibája, hogy egyes napszakokban, amikor az ég nem dereng meleg színben, jobb a szürke hajó.
Az egyik leghíresebb sztori a rózsaszín hatásosságáról a HMS Kenya-é. A Pink Lady-nek becézett kisebb méretű cirkáló Norvégia partjánál járt, amikor a németek felfedezték. A partról perceken keresztül ágyúzták, de állandóan mellélőttek, a hajó csak jelentéktelen sérüléseket szenvedett el. Vajon miért? Hadtörténészek szerint a pink szín miatt volt, ami miatt nem látták rendesen a hajó körvonalait. Tudósok szerint azonban a napszak is szerepet játszik, és sokszor van úgy, hogy a szürke hajó mégiscsak jobb – de messze nem olyan divatos!